A tematikus órák az elmélyülést segítik egy-egy témában. Az elmúlt 4 év alatt lépésről-lépésre és a Ti igényetekre hoztuk létre ezeket a lehetőségeket. Minden órán a Théta-Tangó Módszerével dolgozunk Test- és Mozgásalapú gyakorlatokra számíthatsz. Az alábbi témákat ajánljuk:
Női Óra – olyan női kérdéskörökkel dolgozunk, amelyek nap mint nap érintenek bennünket.
Párkapcsolati tréning – ahol lehetőséged van párkapcsolati témákkal találkozni, nemcsak párokat várok ide, hanem mindenkit akit érint a téma
Én Ösztön Én – az ösztönös impulzusainkhoz kapcsolódunk, megérezzük az erőnket és alkalomadtán meg is mutatjuk
Intimitás – egyik legőszintébb, mélyebb emberi kapcsolódás, ennek nagyon nagy hagyománya ismeretanyaga van a tangóban, megtanulhatod, hogyan lehet tisztelettel, biztonságosan és mégis odaadással megérkezni intimitásban a partnereddel.
A tematikus órákat, ahogy a többi eseményt is a FB oldalon követhetitek: https://www.facebook.com/theta.tango/
Amikor elkezdtem tangózni, az akkori párommal együtt vágtunk bele ebbe az ÚJ kalandba. Kezdetben, igyekeztem jól követni, úgy gondoltam, ha jól követek, akkor élvezetes lesz a tánc mindkettőnknek, igyekeztem jól tanulni meg a követő szerepet, minél inkább a “jó követő” szerepre törekedtem, annál rosszabbul ment a tánc, befeszültek az izmaim, stresszes voltam, sok lett minden, fájt a testem: a hátam, a vállam, a derekam. Megkérdeztem az oktatómat, mit tehetek. Azt mondta “bőven elég kapcsolatban maradnom a partnerrel” és hagyni, hogy a testem tegye meg a mozdulatot (engedjem el a kontrollt – ez volt az üzenet). Valóban, ahogy elengedtem a tenni akarásom, lassan máshová került át a figyelmem, megszűnt a stressz, a fizikai fájdalmak is enyhültek, hiszen már nem befeszített izomzattal táncoltam. Úgy éreztem, hogy táncolok, koncepció, célok, akarat nélkül, hagyom, hogy a testem áramoljon. Korábban azt hittem, hogy nem ronthatok el egy lépést sem és rengeteg energiámban telt, hogy próbáltam tökéletesen csinálni, ám ez feszültséget okozott ami nem hozott örömet a tanulásban. Amikor megengedtem magamnak, hogy tévedjek, akkor az emberi tökéletlen részemnek adtam teret. Azóta már tudom, hogy nincsen rossz mozdulat, csak ÚJ mozdulat van. /Benő Évi/