Tangó Ölelés

Sok év sok áttáncolt éjszaka után megértettem a lényeget. A tangó egyfajta meditáció, ölelés terápia, ami mindet meggyógyít. Amit meg nem gyógyít meg, azt felszakítja, mint ápolást igénylő sebet, a felszínre hozza, megmutatja mi az, amin, dolgoznom kell.

A tangó olyan élettér, ahol csak önmagad lehetsz, maszkok nélkül, mindet „le kell vetkőznöd”, mindet, ami nem a tied, aminek nincs helye körülötted vagy benned. Nincsenek játszmák, fel kell vállalnod önmagadat. A tangóban nem úgy teszek, mintha ölelnék, hanem ölelek. A tangó a tiszta szeretet áramoltatása.

A tangóban azt kell megtanulnod, amit az életben is meg kell tanulnod. A tangó nagyon szép leképzése az életnek, a férfi-női mintáknak, annak, hogyan viszonyulsz az emberekhez, hogyan reagálsz dolgokra, hogyan adod át magad a pillanatnak. Egy önismereti folyamat ami jelenlétet igényel, a tiedet.

Azt az érzést táncolod ki, ami épp előjön az aktuális hangulatod, a partner és a zene hatására. Legyen az életöröm, jókedv, bánat, nosztalgia, gyász, elengedés, nem számít melyik, a lényeg, hogy kitáncolod magadból, és utána könnyebbnek, szabadabbnak érzed magad.

Az ölelés által a partnerhez kapcsolódás nagyon fontos a tangóban. Általában 3-5 másodpercig tart amikor átöleled egy barátodat a viszontlátás örömében. A tangóban legalább 10-12 percen át ölelsz. Kutatások is bizonyították a 20 másodpercnél tovább tartó ölelésnek terápiás hatása van, ugyanis ez idő alatt a szervezet oxitocint „boldogság hormont” termel.

Tangóban az ölelés „aktív”, a tánc kezdetétől a végéig ott van, ehhez hozzáadódik a mozgás dinamikája. Minden sejted, minden pillanatban a partnerre figyel, minden rezdülése információt hordozz számodra. Jelen vagy, figyelsz. Így jön létre az egység, ez vezet a „flow” élményhez.

A tangó nem csábításról nem erotikáról szól. A tangó intim, a tangó emberi, a tangó mély. Egy tiszta kapcsolat, egy szavak nélküli kommunikáció, egy önkifejezési mód.

Tangósok, ha felidézitek az eddigi táncokat, mire emlékeztek a leginkább? A figurákra, a lépésre, a zenére, a partner öltözékére, netán cipőjére? Leginkább az ölelésre emlékeztek és elmondjátok a többieknek: finom az ölelése, vigyázós az ölelése, puha az ölelése. Az ölelés a belépőd a táncparkettre.

Lássuk be, nem könnyű dolog egy jó kapcsolódást megtalálni, mindkét partnernek dolgozni kell rajta. Ha kényelmetlen az ölelés adódhat a tapasztalás hiányosságából. Nem lehet képletekbe foglalni, ki kell próbálnod, meg kell élned néhány nagyon rossz ölelést is, amíg megtalálod a jót, amíg megtanítod magadnak a testednek, hogy mi a jó kapcsolódás a tangóban. Minden ölelés egyéni ezért csak a saját gyakorlásod árán juthatsz előre benne.

Indulj el, tapasztalj.

Enged meg az ölelést.

Légy jelen az ölelésben.

Tánc közben törekedj a hármas egységre: partner, te és a zene.

A Te Tangód!