Visszajelzés tapasztalásból, egy férfi gondolatai 1.

Sziasztok!

2016 novembertől az életembe a vezetés mint olyan minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kapott. A munkahelyemen előléptettek egy 10 fős csoport élére, lett egy autóm és nem utolsó sorban egy párkapcsolatom.

Ezen időszak alatt ismerkedtem meg a Théta-Tangóval, mint önismereti módszerrel. Minden területen az alábbi kérdések foglalkoztattak a leginkább.:
De hogyan is kell vezetni? Hogyan is kell jól vezetni?

Ha csak magamra és a céljaimra figyelek, elvesztem a kapcsolódást és ledarálom a környezetemet.

Ha csak a környezetemre figyelek, elveszek, legyengülök, mint vezető.

Hol van hát akkor a határ? Mi a dolgom, mint vezető és mi nem?

A gépkocsi vezetésnél ezeket a határokat a Kresz aránylag egyértelműen kijelöli, de az emberekkel való perszonális viszonyokban, már jóval nyitottabb ez a kérdéskör.

Természetesen voltak a tangóval előítéleteim; hogy majd vörös rózsával a fogaim között, valami nyálas tangó zenére vonszolok egy Nőt ide oda bonyolult figurákat csinálva, a Nő láthatóan ettől teljesen elalél, majd a lemenő nap fényében…..

Hát nem.

A Théta-Tangó mint módszer erre rendesen rácáfolt, számomra pozitív értelemben. Az egyszerűen elsajátítható, cselekvéses gyakorlatokon keresztül nagyon sok számomra fontos analógiát megértettem. Az órák tematikusan felépítettek, és célra törőek. Mivel egy páros táncról van szó, aminek a nagyon egyszerű lépésein keresztül mennek a vezetett gyakorlatok, egymás intim terének tiszteletben tartása nagy hangsúlyt kapott.  Sok értékes tapasztalással lettem gazdagabb, melyeket aztán az életembe, a hétköznapjaimba, kapcsolataimba is be tudtam építeni.
Füllentenék, ha azt állítanám, soha nem voltam a komfort zónámon kívül, de az önismeret már csak ilyen.

Köszönöm Évi az általad kidolgozott módszert, a felkészültségedet, és azt a megalkuvás nélküli megtartó jelenlétet, amivel lehetőséget biztosítottál, hogy az alkalmak alatt fejlődhessek!

A módszert és az órákat mindenkinek szívből ajánlom!

/Gergő/