Miért várok el többet a páromtól mint egy idegentől?

Táncban különbség van aközött ahogy a párok egymáshoz viszonyulnak, és aközött ahogy az életben nem párok együtt táncolnak. Vajon miért van ez? Melyik helyzet építőbb számunkra?

Párok, vagy hosszabb ideje együtt gyakorló partnerek sokkal bátrabbak egymáshoz. Így akár gondolkodás nélkül is kimondják a véleményüket a másikról, mit hogyan kéne csinálni vagy nem. Miért is van ez? A párom vagy a partnerem szokásait, mozdulatát, már jól ismerem, olyan mintha ez az együtt töltött idő feljogosítana, annak is a kimondására, amit egy idegennek úgy átgondoltabban fogalmaznék meg, vagy előbb magamra is reflektálva tekintenék egy helyzetre. A “megmondás” egyrészt lehet jó dolog is hiszen rámutathat egy rossz szokásomra, mozdulatra amit tudok csiszolni. Másrészt lehet megterhelő és torzult, hiszen nagyon gyakori a tangóban amikor az önmagunk hibáját a partner tükrén keresztül látjuk. Mindaddig amíg harmóniában tudunk együtt mozogni minden rendben van, ám ha valami változik a rendszerünk bizonytalanságot, kibillenést, lekapcsolódást észlel. Tehát nem mindig tudjuk pontosan meghatározni, hogy ez hová tartozik, bár előfordulhat hogy magunk vagyunk bizonytalanok, mégis a partner tükrén keresztül úgy észleljük, hogy Ő az aki elveszítette az egyensúlyát. Mit tehetünk ilyenkor? Érdemes egyedül is gyakorolni a mozdulatokat valamint több partnerrel kipróbálni, így egy tisztább képünk alakul ki arról, hogy milyen kihívások előtt állunk és nem akadályoztatjuk, magunkat, partnerünket a fejlődésben.

Amikor egy számomra idegen táncossal táncolok éberebb vagyok.  ugyanis, nem ismerem a mozdulatait, az ismerkedés ott kezdődik amikor elkezdünk együtt táncolni és lefordítani/befordítani magunkban azokat az új jeleket amelyek megérkeznek hozzánk. Mivel minden új, így nincsen időnk “unatkozni”. Tehát néha érdemes az ismert és megszokott területet elhagyni, akár a tangó tanulás kezdetén is. Ha több impulzus ér tánc közben jobban megismerhetem önmagam mozdulatait, szokásait és mindazt amit kijavítanék a mozdulatomban.

Párban kezdeni el a tangót, gyakran kihívás. Itt meg fog jelenni a gesztusainkban, viszonyulásunkban is minden ami az életben is ott van DE ott még elviseljük. Ez a szembesülés csak erősödik a théta-tangó órákon,  meghozza a belátást és cselekvésre késztet. Lehet dolgozni kell a párkapcsolaton és ezáltal mélyül a kapcsolat, lehet azonban az is, hogy szétválnak útjaitok. Bárhogy is alakul a lényeg, hogy a saját tengelyedben meg tudsz állni stabilan, innen lehet építkezni. Innen lehet továbblépni.

a Te tangód!