Herpesz téma -Tisztátalanság érzése (ambivalencia VÁGY-BÜNTUDAT között) – Theta-Tango

Herpesz téma -Tisztátalanság érzése (ambivalencia VÁGY-BÜNTUDAT között)

 In aktualis, blog

Herpesz téma -Tisztátalanság érzése (ambivalencia VÁGY-BÜNTUDAT között)…árnyoldalaink

A herpeszhólyagokkal önmagát jelöli vagy jelölteti meg az ember, egy többnyire viszonylag idegen partner által. Ahogy az ajakherpesz megakadályozza a csókot, a genitális herpesz megakadályoz minden további nemi érintkezést. Az érintett bünteti magát “tisztátalan élvezetekért”. A tisztátalansághoz kapcsolódó asszociációk hozzák létre a hólyagokat, különösen azért mert folyadékuk baktériumtenyészetektől hemzseg. Kézenfekvő a kapcsolat olyasvalakivel, aki a zavarosban halászik és nem tiszták a szándékai. A hólyagok végül felfakadnak, és visszataszító folyadék önti el az intim területeket. Egyértelmű az összefüggés a kéj tulajdonképpen ideillő nedveivel. A hólyagok összefolyásával nagy területű sebes felületek keletkeznek, amelyek megfelelnek annak a “veszélyes nyíltságnak” amit megengedett magának az ember.

A tisztátalan – mert társadalmilag ellenőrizetlen-szexualitás általi tisztátalanná válás még látszólag felvilágosult korszakokban is tabutéma. Rásütötték a szégyen bélyegét. Attól függően, hogy milyen erős az önbíráskodás fenyegetése, elég lehet egy tisztátalannak ítélt gondolat is ahhoz, hogy beindítsa az önbüntetés vírusos folyamatát. Ilyen szempontból a herpesz vírusok a “felettes én” bosszúálló csapatai. A büntetés kiszabásához pusztán elég egy gondolat, hogy az ember elhagyja a törvényesen előírt pályát, hogy “mellé”-megy, félrelép vagy idegenben kószál.

A genitális herpesz lelki alapja mindig a vágy és a bűntudat közötti ambivalencia. Az ember olyasmit kíván amit tudja a lelke mélyén hogy nem engedheti meg magának. A genitális gyulladás így azt a konfliktust képezi le amely a lélekben a nemi vágy és a beszennyeződéstől való félelem között tombol.

Az idegen test utáni vágy valamint a testi gyönyörtől és a hűtlenségtől való undor áll ellenségesen szemben egymással. Először a vágy indul be. A büntetés azonban a sarkában jobban mondva a szemérmében van és fájdalmas sokoldalúsággal bontakozik ki. A szégyenhez csatlakozik a “felettes én” által kényszerített lemondás a vágy birodalmában való további kalandozásról.

Ha az ember összehasonlítja a gyönyör rövid pillanatát a hozzákapcsolódó ítélet mértékével, akkor az egyensúlynak akkora hiánya mutatkozik, hogy az tényleg elveszi minden kedvét.

Így aztán nem csoda, hogy az érintett érzékeny arra, ha a környezet kivetíti rá a bűnt, hiszen nagyon is szívesen ítéli el azt, amit maga is kíván, de nem mer megtenni. Ördögi kör alakul ki: az a próbálkozás, hogy az ember a rossz tapasztalatot követően jobban elnyomja a vágyat, még több torlaszhoz vezet, és még jobban valószínűsíti az erkölcsi gátak következő átszakítását. A gyönyör és az eksztázis olyan alapvető emberi igények amelyeket nem lehet kiirtani a világból, hanem csupán félreállítani. Ha eltávolítjuk őket, akkor viszont a háttérben kötnek ki. Mindenesetre szükség van arra, hogy engedjük az örömök terén fellobbanni a tüzet, és ne a gyulladások élvezzenek előnyt. A szexualitás nem több, de nem is kevesebb, mint a szeretet testi megnyilvánulása. Több eleven nyíltság szükséges magunkkal és másokkal szemben. Biztos, hogy több értelme van sok alkalmi partner helyett egy emberhez tartozni és őt megismerni kívül és belül. Egy ember előtt megnyílni sokkal többet jelent, mint sok előtt egy kicsit. Egyvalaki meghitt közelségbe kerülhet egy másik emberhez, sokaknak azonban ez aligha sikerülhet. Ahhoz hogy e téma őselvének kívánalmait teljesen kimerítsük, arra van szükség, hogy a félrelépésben rejlő nyíltságot az új és az idegen iránt ugyanúgy megéljük mint a szégyent, amely az azt követő önbüntetésben fejeződik ki.

Az idegennel, a mással szembeni undor és iszonyat is téma és feladat. Ami valakiben nincs meg, az kívülről sem rémisztheti el, állapítottuk meg az ajakherpesz esetében. Arról van szó tehát, hogy fel kell kutatni, mi annyira idegen a saját lényünkben, hogy másban kell keresni és elutasítani. A távoli cél az, hogy olyan nyíltak legyünk mint a fertőzés sebei. (forrás: Kurt Tepperwein: A lélek nyelve a betegség)

Recent Posts
Contact Us

We're not around right now. But you can send us an email and we'll get back to you, asap.

Not readable? Change text. captcha txt

Start typing and press Enter to search