Mi tart téged távol az önismereti órától vagy a terápiától?
Tudtad, hogy az első legfontosabb dolog, ami távol tart téged a terápiától, az önfejlődéstől, az önmagad életének a jobbá tételéről az a családod és a környezeted megítélése?
Íme néhány gyakori ok, ami miatt nem változtatsz az életeden:
-kinéznek a barátaim, ha kiderül hogy terápiázom
-ha én fejlődök és a párom nem, akkor veszélyben a kapcsolatunk;
-a kollégáim félreértenek és azt gondolják hogy komoly mentális problémáim vannak, vagy hogy valami fura spirituális útra tévedtem;
-lehet félek találkozni a változással az ÚJ önmagammal.
Arra azonban gondoltál, néha a probléma megoldásához egyedül nem vagy elég? Számos élethelyzetben elakadunk, új impulzusok érnek új kihívások és ezek váratlan módon hatnak ránk. Félelem, trauma, szorongás megjelenhet és tartóssá válhat. Ilyenkor tehetetlenek leszünk, és rá kell jönnünk hogy szükségünk van segítségre, önismeretre, terápiára, önfejlődésre. Jó azonban, ha időben felismerjük a működésünkben történő változást és elkezdünk foglalkozni vele így könnyedében haladhatunk az önmagunk problémáinak megoldásában.
Ahhoz, hogy saját belső késztetésed alapján hozd meg a döntésed bátorság kell!
Ha mégis a változást választod, ennek a döntésnek megvan az ajándéka, mégpedig az, hogy magadat választod. Teszel önmagad fejlődésért ez az első lépés, és ha komolyan is gondolod és kitartasz magad mellett komoly változásokat fogsz tapasztalni az életedben.
El kell döntened, hogy egyéni vagy csoportos óra lenne jó neked. Mindkettőt érdemes kipróbálni. Az egyéni óra intimebb ott csak te és a terapeutád vagytok. Idő amíg megismeritek egymást, idő amíg mélyül a kapcsolat, tehát tudd előre, hogy egy alkalom nem hoz csodát. A csoportos órán azonban olyan emberekkel találkozol, akik más vagy hozzád hasonló problémákkal érkeznek. Amikor a csoportos órákon tapasztalod, hogy mások is hozzád hasonló problémával küzdenek és mernek változtatni az további bátorságot ad neked, hogy tegyél a változásért, hogy vállald fel önmagad harcát. Ekkor már nem fogod azt érezni, hogy szégyellned kell ezt a döntést.
Mi történik akkor, ha a környezeted tapasztalja a pozitív változást és ez pozitívan hat rájuk is? Hogyan lehetséges ez?
Ha elmondod nekik, -ugyanis már nem szégyelled- hogy például egy válsághelyzetben terapeutához fordultál és az mellett, hogy sok mindent megértettél magadból, megtaláltad az új irányt az életedben és képes voltál dönteni és cselekedni? Lehetsz esetleg követendő példa? Leginkább a példáddal tudod tanítani a környezeted. Sőt leginkább ez történhet a pozitív példád másokra a környezetedre is kihat.
