Visszajelzés tapasztalásból, egy férfi gondolatai 2.

A tangó vagy úgy általában a társas tánc számomra nagyon ismeretlen és bizonytalan terület volt mindig.

Korábbi önismereti tapasztalataim már bizonyították számomra, hogy a test-munkával, például a tánccal érdemes foglalkozni, szabadon megélni és kifejezni az érzelmeket, spontánan és energikusan teret adni az önkifejezésnek nagyon felszabadító, gyógyító. A théta-tangót az önismereti része miatt próbáltam ki, és örülök neki, mert túlléptem egy újabb korlátomon.

Engem mindenek előtt a szavakon túli őszinte kommunikáció fogott meg a tangóban. Hogy milyen az, amikor teljes test-tudattal, szívtől-szívig benne vagyunk a táncban, és milyen az, amikor fejből, egóból táncolunk. Vagy hogyan tudom előhívni tánc közben azt a férfi minőséget, ami lehetővé teszi a partneremnek, hogy a legteljesebben nő lehessen. És mivel a tangó tükör is, könnyebben látom a blokkokat is, ami a kapcsolódást akadályozza. Nagyon érdekes, hogy ebben a mikrokozmoszban is mennyire megjelennek hétköznapi félelmeim, az életemre jellemző negatív mintáim.

Ezeket a tapasztalatokat pedig jó volt átbeszélni, illetve a théta-tangó irányított feladataival feltérképezni, és egy védett térben kísérletezni korlátaimmal. Egy picit talán könnyebben kapcsolódok saját férfi minőségemhez és nyitottabb szívvel tudok tánc közben a másikra figyelni. De a legjobb, hogy nagyon örömteli tud lenni a tánc, annak ellenére, hogy milyen kevés egyelőre a tangó tudásom

Laci